2012. december 24., hétfő

Áldott, békés Karácsonyt!



2012. december 20., csütörtök

Mézeskalácsfűszeres narancslekvár


Hirtelen nekiálltam egy adag kandírozott narancshéjnak. Receptet itt találtok. Sajnos karácsonyi ajándéknak már nem nagyon fér bele, mert 6 nap az elkészítése, plusz a szárítás. De azért jó ha tudjátok, hogy így is lehet. :-)

Mivel a kandírozáshoz nem kell a narancs húsa, valahogy fel kellett használni. A kiskorúim pedig nem annyira rajonganak a narancsért, én ettem-ettem, de ennyi azért belém sem fér, úgyhogy gondoltam egyet, befőztem, és a konyha pulton 1 hónapja ácsingózó mézeskalács fűszerből tettem hozzá. Nem vagyok egy őrült narancslekvár -rajongó, de ez még nekem is nagyon ízlett! A karácsony minden íze benne van. (A lekvárban a kis pöttyök tehát nem kosz-szemek, hanem fűszer! ;-) )

Próbáljátok ki Ti is, akár az utolsó percekben is elkészíthető ajándék! Ezúttal kívánok mindenkinek Békés, Boldog Karácsonyt!




800 gr narancshús
250 gr cukor
fél csomag 3:1 zselésítő
2 kk mézeskalácsfűszer


A narancsot megmossuk, megtöröljük, meghámozzuk (aki teheti filézze - vagyis a fehér részt távolítsa el -  akkor kevésbé lesz keserű: késsel úgy kell meghámozni a narancsot, hogy a fehér részt is levágjuk. Innentől kezdve már csak a hártyákból kell kiszabadítani a gerezdeket, és kész ;-) ) Aki nem áll ennek neki, üzenem: én sem tettem!

Tehát a narancsgerezdeket kisebb darabokra vágjuk, majd a cukorral, zselésítővel és a fűszerekkel összekeverve  a tűzhelyre rakjuk. Forrás után pár percig rotyogtatjuk, majd mehetnek a tiszta üvegbe. Fejtetőre állítjuk 5 percre, címkézzük, és elajándékozzuk, vagy megesszük!






2012. december 18., kedd

Fahéjas-csokis mandula - Weihnachtsmandeln



Karácsony közeledtével megjelennek a boltok polcain a csokis-fahéjas kedvenceim. Alig bírom megállni, hogy ne vegyek belőlük. Csak az áruk fog vissza. :( De a bonbonkirálynő, Praliné Zsuzsi útmutatásával otthon is könnyedén elkészíthetők a kis finomságok. Nekem persze nem lettek olyan tökéletesek, mint Zsuzsinak, viszont nagyon oda kellett figyelnem, hogy a fotózásra maradjon még belőlük... :)

Nekiálltam én is. (Először még blansíroztam is a mandulát, de megtapasztaltam, hogy teljesen fölösleges volt még ez a művelet is, mert akkor a mandula megpuhul, és nem lesz olyan roppanós. Tehát még egyszerűbb a dolgunk.)

Bátran álljatok neki, akár még karácsonyi ajándéknak is kiváló! A recept abszolút továbbvariálható, mandula is felcserélhető másra, a csoki is ízlés szerint lehet tej-, vagy ét, vagy akár a kettő keveréke...




200 gr mandula
100 gr tejcsoki (vagy ét vagy fele-fele)
2 tk fahéj
60gr porcukor

 A csokit felolvasztjuk gőz fölött (Zsuzsi klasszul tud temperálni, ott bárki utánaolvashat a fortélynak, én most csak simán megolvasztottam a csokit, nem méricskéltem a hőt), majd fokozatosan adjuk hozzá a mandulához. Először egy kanállal, összekeverjük a mandulával, majd jöhet fokozatosan a többi csoki. Oda kell figyelni, mert a csoki hamar szilárdul! Mikor már szépen bevonta a csoki a mandulaszemeket, fahéjas porcukorba forgatjuk őket. A cukrot dolgunk végeztével át lehet szitálni, később még felhasználható. 






2012. december 4., kedd

Karamellkrém - avagy dulce de leche


Igen, az utóbbi időben sajnos alvó pozícióba került a blog. Pedig időközben egy éves lett a virtuális kamrám, szerettem volna kicsit megemlékezni róla, de most ez is elmaradt.  -  illetve a kicsi megemlékezést most olvashattátok, hosszabbra most nem tellik... :-)

A napjaink kicsit rohangálóssá váltak, hol itt vagyok, hol ott, hol ezt csinálom, hol azt, így nehéz sajnos ide is koncentrálnom. De jövőre talán megtaláljuk a napjaink, heteink ritmusát, és kicsit jobban oda tudok figyelni a saját dolgaimra is.  Bízzunk benne!

Sok minden volt a fejemben, amit szerettem volna elkészíteni, aztán volt amihez nem találtam alapanyagot (anélkül pedig nehéz), volt amihez meg nem volt elég időm (e nélkül sem megy...)  Viszont, ez a karamellkrém viszonylag kis befektetéssel, kis odafigyeléssel, kevés munkával szinte magától elkészül. 

Még sosem készítettem, nem ettem, és nem is vettem karamellkrémet pedig láttam a boltok polcain. Az utóbbi időben viszont sok helyen olvastam róla, kekszek közé, vagy akár pitékbe, tortákba nagyszerűen alkalmazható. Itt volt az alkalom a hétvégén. Bár a legidősebb férfi a háznál kicsit jajjongott, hogy szétdurran az üveg, meg így-meg úgy, de senkinek semmi bántódása nem esett. Miközben a fiúk ebéd utáni szundikálásukat tartották, elrotyogtattam a krémet.



Hozzávalók: 
2-3 tubus sűrített tej    (lehet konzervet is venni, bár azt nem sok helyen árulnak, egyszerűbb a tubusost beszerezni)

A sűrített tejet egy tiszta befőttes üvegbe töltöttem, rácsavartam a tetejét, majd egy vízzel teli lábosba tettem. Fontos, hogy a víz a tejkrém fölött legyen. Alacsony lángon majdnem 4 órát főztem, időközben a vizet pótoltam. Mikor már úgy gondoltam, hogy jó lesz, óvatosan kivettem, kinyitottam, és vártam, amíg kóstolható hőmérsékletűre hűl. Kóstolás után (mert bár édesszájú vagyok, ennyire azért mégsem), tettem hozzá 2 csipet sót. Jól elkevertem, majd hűtőbe tettem. Ott tároljuk, max 1 hónapig.

Karácsonyi ajándéknak is kiváló. 




2012. október 11., csütörtök

Fehércsokis körtelekvár


Nagymama kertjében késő nyár óta folyamatosan érik a körte. Sajnos ezt a fajtát nem lehet nyersen elrakni télire, ezért jönnek a különböző módok a megmentésére. Vezető helyen a cefre áll... :) szinte már versenyezni kell a körtékért, hogy hadd jusson lekvárba is. Na persze a többi gyümölccsel is ez volt nyáron; papával rohangáltunk értük, ki milyen okból... pálinka kontra lekvár... :O  De a végén mindenképp üvegben végzik... :))

 A körtéhez szerintem kell valami plusz íz, mert önmagában eléggé olyan semmilyen. Persze az ízletes körték (pl vilmos) kivételek. De most ezek nálam kívántak valamit még magukhoz. Így esett a választás a fehér csokira. Szerintem nagyon jót tett neki.  Bátran ajánlom mindenkinek! (gondoltam még a körtepálinkás körtelekvárra is, ha kész lenne már ugye a pálesz...:)) 
 


1 kg tisztított körte (hámozva, magozva)
200 gr cukor
1 kk vaníliakivonat, vagy 1 zacskó vaníliáscukor
fél citrom leve
50 gr fehércsoki
fél zacskó 3:1 Dzsemfix - opció








A körtéket megmossuk, meghámozzuk, kimagozzuk, felaprítjuk, majd egy lábosban kicsit összeturmixoljuk. Én egy kicsit darabosan szeretem, így hagytam benne pár kockát. A citrom levét rálocsoljuk, majd eldöntjük, hogy dzsemfixet szeretnénk-e használni, vagy sem.

Ha nem, akkor csak a cukrot adjuk hozzá, majd feltesszük főni. Főzzük-főzzük zselépróbáig (ez sokáig is tarthat, ne ijedjünk meg; hideg tányéron nem folyik a lekvár, akkor jó), majd hozzáadjuk a vaníliakivonatot, és a fehér csoki, és addig kevergetjük még, amíg a csoki el nem olvad. Tisza üvegbe tesszük, majd irány a dunszt.

Ha használunk dzsemfixet, akkor a nyers körtéhez azt is hozzáadjuk a cukorral együtt, majd pár perc főzés után adjuk hozzá a vaníliát illetve a fehér csokit. Ha a csoki elolvadt mehet a tiszta üvegbe, 5 percre fejtetőre állítani, majd a polcra. Ez esetben nem kell dunsztolni, de aki szeretne, annak persze lehet. 










2012. október 3., szerda

Házi balzsamecet otelló szőlőből


Sokáig sajnos nem volt rá alkalmam, hogy az Igazi Balzsamecetet megkóstoljam. De most, a németországi utunk során, egy olyan isteni finom salátát ettem (rántott fetasajttal...hmmmm, csak ajánlani tudom), hogy eldöntöttem, véget vetek a mű balzsameceteknek!  Az igazi az sűrű és krémes. Nem folyik szanaszét.

Pár hete egy maráknyi otellószőlőt fehérbor ecetbe áztattam, gondoltam, milyen finom szőlő-ecetem lesz belőle. Aztán 2 napja, mikor már elég sötét lett az ecet, gondoltam egyet, és balzsamecetté varázsoltam. :)

Viszont elkövettem azt a hibát, hogy a végén túl sokáig forraltam, és aztán az ecet a teljes kihűlés után még tovább sűrűsödött. Szóval ne akarjátok forralás közben a végső állapotot elérni, legyetek türelmesek!




tetszőleges mennyiségű otelló szőlő (nálam kb 2 marék)
fehérborecet (amennyi ellepi, nálam kb fél liter)
2 ek barnacukor
 
A szőlőt megmossuk, leszemezzük,  egy zárható üvegbe tesszük, majd  fehérborecettel felöntjük. Pár hétig (3-4) napos helyen pihentetjük, majd mikor arra járunk, megrázogatjuk. A napok-hetek múlásával az ecet szépen beszíneződik.Leszűrjük, és ekkor elkészült az otelló-ecet. Akár így is lehetne használni.

A balzsamecet készítéséhez a szőlőszemeket egy szűrőn keresztül nyomkodtam, majd egy lábosba feltettem főni. Kb a felére redukáltam. Ekkor hozzáöntöttem az ecetet, azzal tovább főztem, mikor már kezdett csökkenni annak is a mennyisége, hozzáadtam a cukrot, és kevergetve tovább főztem. Ismétlem, nem kell  a végtelenségig főzni, mert később még magától besűrűsödik.




 


Az állaga az igazi lett, sűrű és krémes, savanyú és édes. Még pöttyöket is tudtam vele készíteni ;)





2012. szeptember 21., péntek

Szilvalekvár - cukor nélkül sütőben sütve


{ Jóóóó sok víz lefolyt a Dunán az utolsó bejegyzésem óta. Szinte egy hónap eltelt. Nem így terveztem, de így alakult.

A nyár nagyon jól telt, sokat voltunk vidéken, hogy kerüljük a budapesti hőséget, és volt egy nyaralásunk Németországban drága Testvéremnél, ami szintén nagyon jól telt.  Gyönyörű helyeken jártunk! A srácok korukhoz képest elég jól tűrték a sok utazást, persze azért próbáltunk az ő kedvükben is járni, és nem mindig csak városokat és templomokat nézni... múzeummal még csak nem is próbálkoztunk... :) 

Most pedig az óvodakezdés, -folytatás (és a hozzá kapcsolódó vírusos és bacis betegségek...) mellett próbálunk visszarázódni a rendes kerékvágásba. És reméljük, hogy a fránya ovis bacik nem fognak sokszor ledönteni a lábunkról... }

De akkor vissza a szilvához, ami jelen esetben besztercei. Erre még az ádáz vírus elleni harcban is jut idő és erő, mert nekem ez Az Igazi Szilvalekvár. Tömény és sűrű. Cukor nélkül. Ezt az állapotot többféleképpen is el lehet érni. Gyerekkoromban édesapám főzte 1-2 napig nagyon alacsony gázlángon vaslábosban. Minden évben könyörögtünk a nővéremmel,  hogy csináljon, mert rettenetesen szerettük :)  De ma már én is képes vagyok rá, hisz van saját konyhám :)

Vaslábosom viszont nincs akkora, ami megfelelő lenne, ezért én a sütőben készítem. Na ettől csak egyszerűbb lett az elkészítése.



Hozzávalók:

puha, érett szilva (tetszőleges mennyiségű, de jó, ha min 3 kg, mert nagyon összesül)
1-2 ek ecet



A szilvát megmossuk, kimagozzuk, kezünkkel összenyomkodjuk. Veszünk egy magasabb falú tepsit, az aljára locsoljuk az ecetet. Ráhalmozzuk a szilvát, és alacsony (100 fok) hőfokon sütjük-sütjük-sütjük. 5-6 órát egészen nyugodtan lehet sütni. Akinek fröcsögne, az letakarhatja egy alufóliával, de nálam szépen viselkedett a lekvár. Olykor megkevertem egy fakanállal, hogy ne kapjon oda, és minden része szépen megsüljön.

Mikor már úgy látjuk, hogy szépen megsötétedett mindenhol, kivesszük, esetleg botmixerrel rámehetünk, hogy kicsit egyneműbb legyen.

Melegen tiszta üvegbe töltjük, lezárjuk, majd a kikapcsolt sütőbe visszatesszük az üvegeket, és másnapig hagyjuk ott kihűlni. (Így a sütőt rögtön dunsztnak is használhatjuk, két legyet egy csapásra ;)




Akinek sikerül még karácsonyig megmentenie egy üveggel, én Limara remek hókiflijét szoktam belőle készíteni! (bár karácsonyig sem muszáj várni vele, isteni egy süti!!!)



2012. augusztus 24., péntek

Házi gumicukor - szederből


Dizájnmenza Bea klassz kis játékot indított útjára. Ez már a második forduló, az elsőről sajna lemaradtam. A feladat most egy népszerű termék elkészítése házilag, egészségesen.

Nem sokat filóztam, mikor nagymamánál dögivel érett a szeder. Tudtam, hogy ez lesz az alapanyag. De mi legyen belőle? Hát gumicukor!  ám nem is volt olyan egyszerű vállalkozás...



Először megpróbáltam csak almával összefőzni, leszűrni, szárítani hagyni, de sajnos nem lett belőle megfelelő állag..:(  Ezután újból nekiveselkedtem. A cukor és alma tehát nem volt elég a zselésedéshez, a továbbiakban lehet választani: zselatin, vagy agaragar. Mindkettőnek van E száma a zselatin E441, az agaragar E406. Az íróasztalom fölött évek óta lóg egy cetli a düsseldorfi egyetem gyermekrákkutató klinikájának közlése, mely a veszélyes élelmiszer-adalékokról szól. A neten is megtaláltam itt van. Ebben a zselatin betűjelét nem találtam meg, viszont az agaragar egyértelműen az ártalmatlan adalékok közt szerepel. Úgyhogy maradt ez.

(Persze, mivel tudom, és már Ti is, hogy nem teljesen E nélküli a gumicukorkám, nem sértődöm meg, ha a versenyben nem szerepelek, de azért így is azt gondolom, hogy kevesebb adalék van ebben, mint a hariboban...)

Tudom, tudom, most biztos sokan felkiáltotok. Agaragar! Honnan a csudából szerezzek??? Nemrég még én is így néztem az agart tartalmazó receptekre, de egy online boltban, találtam kis kiszerelésben. Persze nem olcsó, de ez a kis üveg nagyon sokáig elég, hisz alig kell használni belőle. (jutalékot nem kapok, úgyhogy máshonnan is megrendelhetitek! :)





250 gr szeder
50 gr cukor (nyírfa, barna)
1 kk agaragar 

1 kk citromsav
3 kk cukor (nyírfa)

A szedret megmossuk, lecsepegtetjük, majd a cukorral együtt feltesszük főzni. Előtte nem árt, ha egy kicsit kézzel összenyomkodjuk. Mikor már szépen szétfőtt a szeder, átpasszírozzuk, majd a kávéskanálnyi agarral ismét felfőzzük. Egy tálcát, vagy egy tányért leöblítünk hideg vízzel, majd vékony rétegben szétterítjük rajta a szederzselét. 1 napra hűtőbe tesszük.

Másnap óvatosan megpróbáljuk felszedni a tányérról, majd megfordítjuk, és a másik oldalát is kiszárítjuk. (nem baj, ha csak részletekben megy a fordítás, úgyis kicsit össze kell vágni a végén.) Szóval ezt az oldalt is 1 napig szárítjuk a hűtőben. Harmadnap pedig tetszőleges formákra vágjuk, szaggatjuk, majd igény szerint lehet még citromsavas-cukorkába forgatni, ettől jó kesernyés íze lesz. És szeretem, persze ez nem kötelező kör, akár ki is lehet hagyni.





2012. augusztus 22., szerda

Bodzabogyó lekvár körtével és fahéjjal





Nagymamáéknál a tavasszal meghagyott bodzavirágokból szép kövér bogyók fejlődtek. Ismét voltunk ott pár napot, és annyira mosolyogtak rám, nem bírtam a bokron hagyni őket :)

A bodza lekvárja enyhe hashajtó, vizelethajtó hatású, erre figyeljük fogyasztásakor. Viszont remek immunerősítő is!

Almával is nagyon jó lekvárt lehet készíteni belőle, de a kertben épp a körte érett (a rigókkal és a nagypapával kellett versenyezni értük, ki a gyomrába, ki a cefréjébe gyűjtötte a gyümölcsöt.. :), így amiket megmentettem összefőztem





{ Jöjjön egy kis dendrológia:

Az ehető bodzát ne tévesszük össze a mérgezővel! Az ehető (Sambucus nigra, fekete bodza), nagy terebélyes fás növény, ágai lefelé hajlók, széttörve a belsejük szivacsos. A virágok az egész bokron megtalálhatók, a termések pedig lefelé csüngők. A mérgező (Sambucus ebulus, földi bodza, gyalogbodza) nem fásszárú, hanem lágyszárú, és kisebb növény. Az ágai felfelé állnak, a virágok az ágak végén, a növény tetején helyezkednek el, a termés is felfelé áll. }

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f2/Elderberry.jpg
Fekete bodza, forrás wikipedia













http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/41/Sambucus_nigra_fruit_kpjas_26082005_1.jpg
Fekete bodza, forrás wikipedia















http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Sambucus_ebulus_bgiu.jpg/800px-Sambucus_ebulus_bgiu.jpg
Földi bodza, forrás wikipedia
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/f/f4/Gyalogbodza.jpg
Földi bodza, forrás wikipedia






























mindezek tudatában jöhet a recept:


80 dkg érett bodzabogyó
80 dkg körte
25 dkg cukor
1 kk fahéj
1 tk citromsav/ citromlé


A bodzabogyókat leszedegetjük majd egy vízzel teli edénybe tesszük. Azok a bogyók, amelyek érettek, lent maradnak az edény alján, ha netalán még zöld, vagy éretlen bodzát is szedtünk, azok fent úszkálnak. Ez utóbbiakat szedjük ki, és dobjuk ki. Csak érett bodzát használjuk!

A bodzát egy lábosba tesszük, és hozzáadjuk a kis darabokra vágott körtét (héjával együtt). Felfőzzük. Először a bodza levet enged, majd összetöpörödik. Mikor már a körte is megpuhult és szép színe lett a bogyótól, át lehet passzírozni egy szűrőn. (Akit nem zavarnak a magok, az rögtön mindenestül, cukorral, fűszerrel főzheti a lekvárt). A tiszta gyümölcslevet újból felfőzzük, de most már a cukrot, a fahéjat és a citromsavat/levet is hozzáadjuk és zselésedésig főzzük. Beletelik jó pár percbe, ne essünk kétségbe! (zselépróba: hideg tányéron nem folyik szét a lekvár)



Tiszta üvegbe töltjük és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. Nekem ebből a mennyiségből 3 db kisüveg lett, és még egy adag, amit meg is ettünk a reggelihez. Gyönyörű színű lekvár!







2012. augusztus 6., hétfő

Házi sajt - sütve


(A nagy hőségben nincs sok kedvem a gép előtt tanyázni, de azért olykor ezt is meg kell tenni..:)
Most nem befőzök-elteszek, bár a hűtőben prímán el lehet tenni ezt a sajtot. Boldog Kukta Ágitól származik ez a recept is. Olyan nagyon megörültem, mikor megláttam az oldalán, mert már ezer éve szeretnék házi sajtot készíteni. Mostanáig hajkurásztam a tejoltót mindenfelé, de mikor megvilágosodtam, hogy ecettel is lehet sajtot készíteni, nem teketóriáztam tovább.

Nagymama-nyaraláshoz köthető a friss alapanyagunk: délután fél négykor elfurikázunk a szomszédos faluba, ott látjuk már, ahogy a teheneket beterelik a fejőbe, lemossák őket, a szomszédos szobában pedig már adják is (tejjegyre!!) a friss, lehűtött házi tejet! Megmondom őszintén, nem vagyok nagy tejivó, sőt, gyerekkoromban kizárólag csak a bolti kakaót voltam hajlandó meginni, és még a zacskóját is kikutattam a kukából, ha gyanús dolgot észleltem... :O  Ennek a tejnek, még az a "tipikus házi-tej" szaga sincs, amit máskor, más tejnél éreztem. Én továbbra sem iszom literszámra a tejet, de a gyerekeknek ezt szívesebben adom, mint a bolti nemtudommit...

Gyereknek-felnőttnek egyaránt nagy élmény, ahogy fejik a teheneket (természetesen itt nagyüzem van, ezért géppel fejnek),  persze lehet, hogy mi csak azért örülünk minden alkalommal, mikor "megyünk a tehenekhez", mert ékes, szép fővárosunkban nincsenek ilyen lehetőségek....

Az olimpia jegyében piros-fehér-zöld színben pompázik a házi sajtunk. :) Ez a típusú sajt grillezésre ajánlott, de mi most csak simán serpenyőben pirítottuk. 3 liter tejből kb 30 dkg lett, 4 felnőtt és 2 gyerek egy vacsorára simán elpusztította!

Én elsőre natúr sajtot készítettem (illetve egy kicsi fokhagymát tettem bele), de Ági is említi, hogy bátran lehet bármivel ízesíteni! (fokhagyma, olivabogyó, kömény ... füstölni is lehet, csak nekünk nincs füstölőnk...) Ágiék már nagyüzemben készítik, én most csak 3 literrel tejjel próbálkoztam elsőre, viszont fontos, hogy a bolti ilyen-olyan kezelt tejből ne álljatok neki. Budapesten is lehet már több helyen házi tejet venni, biztos nagyobb városokban is van már ilyen lehetőség.



kb 30 dkg sajthoz:
3 liter tej
3 ek só
3 ek 20%-os ecet
 
A házi tejet egy jó nagy lábosba öntjük. Minálunk előfordul, hogy egy fél napig is állni hagyjuk a tejet, de ezt lehetőleg hűvös helyen tegyük. A pihentetett tejet feltesszük forralni. Legyünk a lábos mellett, mert ha már bőrös a teteje, egy pillanat alatt ki tud futni a lábosból. (Áginál jó képek vannak róla :)  Ilyenkor kell elzárni a tűzhelyt.

Hozzátesszük a sót (literenként 1 ek), majd az ecetet (szintén 1 ek literenként), majd összekeverjük, és várunk pár percet, amíg kicsapódik a fehérje.

Majd fogunk egy vékony szövésű anyagot (nálam egy konyharuha volt), és egy szitát, és átöntjük a kicsapódott tejet. A savós rész kicsurog, a szitában, meg a textilben bent marad a leendő sajt. Mivel nekünk nincs szakszerű sajtpréselőnk, ezért a szita tetejére kerestünk egy kisebb lábost, ami még jól lenyomta a sajtot, és abba a kis lábosba rakosgattam a súlyokat. Ez másnapig hűvös helyen csöpögött.

Másnap pedig megcsodáltuk, megsütöttük, és mind megettük! Morzsája sem maradt! :))
 
  




2012. július 31., kedd

A mi piacunk: Akli major piaca


Amikor a nagymamáék vidéken tanyáznak, és mi is szívunk ott magunkba friss levegőt, szinte nem telik el olyan szombat, hogy be ne iktatnánk a közeli aklisi piacot. Zirc és Bakonybél között helyezkedik el Akli major (Veszprémtől kb 20 perc), ahol pár éve a Budapestről ki/elszabadult család próbál újból életet lehelni a majorságba. Teszik ezt úgy, hogy az épületeket (és a benne lévő gyönyörű barokk kápolnát) apránként helyreállítják, állatokat tartanak, illetve piacot szerveznek immár egy éve a helyi termelők meghívásával.

Aki a közelében jár szombaton, ne hagyja ki! Friss tej, túró, többféle sajt, különleges mézek, sütik, idényzöldségek, borok, szörpök, lekvárok, kosarak...a teljesség igénye nélkül. De voltunk már póni-lovagolni, sőt traktor-szafarizni is! Felejthetetlen élmény!  És a háziak saját sütésű kenyérlángosa .... hmmmm.  Bátrabb gyerekek pedig  megsimogathatják a barátságos csüngőhasú malackákat! :)

a major honlapja: http://aklimajor.hu/home.php
ittitt, és  itt pedig videókat láthattok A hely című rádiós műsorból









2012. július 27., péntek

Ribizliszörp főzés és dunszolás nélkül, és egy másodtermék



Nagymama kertjében pont szépen megérett a ribizli nyaralásunk kezdetére. És mivel őrült nagy bokrok vannak, őrült szép ribizlivel, nem hagyhattam ott szó nélkül őket! Boldog kukta Ági ribizliszörpös receptje pedig épp akkor ért el engem. Pont a legjobbkor. Gondolkodás nélkül szedtem másnap a bogyókat, harmadnap meg ittuk a finom szörpit! :)





1 kg ribizli
1 késhegynyi borkősav
1 mk szalicil
1 citrom leve
5 dl víz
1 kg cukor



A ribizlifürtöket megmostam, leszemeztem (lehet, hogy nem kötelező) egy tálban összekevertem a borkősavval és a szalicillel és egy villával összenyomogattam. (Ági krumplinyomós tippje sem rossz!)  5 dl vízzel összekevertem, majd nagymama ősrégi szörpkészítő ruhájába tettem (bármilyen vékonyszálú anyag, tüll, géz is jó), és egy éjszakára hagytam csepegni a ribizlilevet egy nagy tálba. (Legnehezebb része az volt az egészben, hogy hogyan stabilizáljam a csepegtetőt...:)

A tiszta gyümölcslé magától kicsepeg, a ruhát nyomkodni nem szabad!

Másnap  lemértem a tiszta levet, 1 liter léhez 1 kg cukrot kell adni, azzal összekevertem, plusz hozzányomtam a citromlevet, és kevergettem, amíg a cukor el nem olvadt. Szép, tiszta üvegbe töltöttem és egy részük rögtön a hasunkban landolt :)









 Na és a maradék ribizligyümölcsöt sem dobtuk ki, adtam hozzá egy kis vizet meg cukrot, felfőztem, átpasszíroztam, és .....   voilá!  2 in 1 :))