Kivilekvár naranccsal, fahéjjal

Nem akarok minden bejegyzés előtt magyarázkodni ...  sűrű az életünk, na: a munka, a tanulás, a család, és a háztartás mellett most szegény virtuális kamrám áll az utolsó helyen. :(  Mindezek ellenére havonta legalább egyszer szeretnék itt megjelenni. Legyen ez a minimum!

A hétvégén elcsábított egy doboznyi kivi, hogy próbáljam meg, milyen lekvárnak. Nagyobbgyermek náthás lett, így a bevásárlókosárba bekerült egy doboz kivi is, hisz abban van a legtöbb C-vitamin! Azt ugye tudjuk, hogy főzéskor kinyiffantjuk a vitaminokat, de nem is a vitaminmennyiség bevitelének növelése miatt álltam neki a lekvárfőzésnek.

Még sosem ettem kiviből készült lekvárt, így egy kicsit improvizáltam, és a végeredmény nem lett rossz! A kivinek nincs valami erőteljes íze, főleg, ha még főzzük is. Így mellécsurgattam egy kis narancslevet, citromlevet, és egy csipet fahéjjal fűszereztem.  Mivel nem akartam órákig főzni, hogy maradjon a színéből is valami, tettem hozzá 2 ek dzsemfixet is. Ez természetesen elhagyható, de akkor a végeredmény színe szép nem lesz, de attól még finom lehet.  Van választási lehetőség! :-)

500 gr kivi (hámozva kb 400 gr)

fél citrom leve

1 narancs leve

150 gr cukor

1 tk fahéj

2 ek dzsemfix 3:1

A kivit krumplihámozóval meghámoztam, vékony szeletekre vágtam, rácsurgattam a citrom levét.  A narancs levét és a cukrot szintén hozzáadtam, majd feltettem főzni. Kevergetés közben épp csak egyet hagytam rottyanni, majd  lezártam a tüzet, és megvártam, míg kihűl. Egy sütőpapírral lefedtem közvetlenül a lekvár tetejét, rá a fedőt, és egy éjszakára betettem a hűtőbe.

Másnap kivettem a levár kb felét, összeturmixoltam, majd hozzáadtam a dzsemfixet és a fahéjat, és velük együtt ismét felforraltam. Pár percig forraltam, a habot leszedtem, majd üvegbe kerültek. 3 kicsi üveg lett ebből a mennyiségből. Fejtetőre álltak 5 percre, és kész!

Mézeskalácsfűszeres narancslekvár

Hirtelen nekiálltam egy adag kandírozott narancshéjnak. Receptet itt találtok. Sajnos karácsonyi ajándéknak már nem nagyon fér bele, mert 6 nap az elkészítése, plusz a szárítás. De azért jó ha tudjátok, hogy így is lehet. :-)

Mivel a kandírozáshoz nem kell a narancs húsa, valahogy fel kellett használni. A kiskorúim pedig nem annyira rajonganak a narancsért, én ettem-ettem, de ennyi azért belém sem fér, úgyhogy gondoltam egyet, befőztem, és a konyha pulton 1 hónapja ácsingózó mézeskalács fűszerből tettem hozzá. Nem vagyok egy őrült narancslekvár -rajongó, de ez még nekem is nagyon ízlett! A karácsony minden íze benne van. (A lekvárban a kis pöttyök tehát nem kosz-szemek, hanem fűszer! ;-) )

Próbáljátok ki Ti is, akár az utolsó percekben is elkészíthető ajándék! Ezúttal kívánok mindenkinek Békés, Boldog Karácsonyt!

800 gr narancshús
250 gr cukor
fél csomag 3:1 zselésítő
2 kk mézeskalácsfűszer


A narancsot megmossuk, megtöröljük, meghámozzuk (aki teheti filézze - vagyis a fehér részt távolítsa el -  akkor kevésbé lesz keserű: késsel úgy kell meghámozni a narancsot, hogy a fehér részt is levágjuk. Innentől kezdve már csak a hártyákból kell kiszabadítani a gerezdeket, és kész ;-) ) Aki nem áll ennek neki, üzenem: én sem tettem!

Tehát a narancsgerezdeket kisebb darabokra vágjuk, majd a cukorral, zselésítővel és a fűszerekkel összekeverve  a tűzhelyre rakjuk. Forrás után pár percig rotyogtatjuk, majd mehetnek a tiszta üvegbe. Fejtetőre állítjuk 5 percre, címkézzük, és elajándékozzuk, vagy megesszük!

Fehércsokis körtelekvár

Nagymama kertjében késő nyár óta folyamatosan érik a körte. Sajnos ezt a fajtát nem lehet nyersen elrakni télire, ezért jönnek a különböző módok a megmentésére. Vezető helyen a cefre áll... :) szinte már versenyezni kell a körtékért, hogy hadd jusson lekvárba is. Na persze a többi gyümölccsel is ez volt nyáron; papával rohangáltunk értük, ki milyen okból... pálinka kontra lekvár... :O  De a végén mindenképp üvegben végzik... :))

 A körtéhez szerintem kell valami plusz íz, mert önmagában eléggé olyan semmilyen. Persze az ízletes körték (pl vilmos) kivételek. De most ezek nálam kívántak valamit még magukhoz. Így esett a választás a fehér csokira. Szerintem nagyon jót tett neki.  Bátran ajánlom mindenkinek! (gondoltam még a körtepálinkás körtelekvárra is, ha kész lenne már ugye a pálesz...:)) 
 

1 kg tisztított körte (hámozva, magozva)
200 gr cukor
1 kk vaníliakivonat, vagy 1 zacskó vaníliáscukor
fél citrom leve
50 gr fehércsoki
fél zacskó 3:1 Dzsemfix - opció

A körtéket megmossuk, meghámozzuk, kimagozzuk, felaprítjuk, majd egy lábosban kicsit összeturmixoljuk. Én egy kicsit darabosan szeretem, így hagytam benne pár kockát. A citrom levét rálocsoljuk, majd eldöntjük, hogy dzsemfixet szeretnénk-e használni, vagy sem.

Ha nem, akkor csak a cukrot adjuk hozzá, majd feltesszük főni. Főzzük-főzzük zselépróbáig (ez sokáig is tarthat, ne ijedjünk meg; hideg tányéron nem folyik a lekvár, akkor jó), majd hozzáadjuk a vaníliakivonatot, és a fehér csoki, és addig kevergetjük még, amíg a csoki el nem olvad. Tisza üvegbe tesszük, majd irány a dunszt.

Ha használunk dzsemfixet, akkor a nyers körtéhez azt is hozzáadjuk a cukorral együtt, majd pár perc főzés után adjuk hozzá a vaníliát illetve a fehér csokit. Ha a csoki elolvadt mehet a tiszta üvegbe, 5 percre fejtetőre állítani, majd a polcra. Ez esetben nem kell dunsztolni, de aki szeretne, annak persze lehet. 

Szilvalekvár - cukor nélkül sütőben sütve

{ Jóóóó sok víz lefolyt a Dunán az utolsó bejegyzésem óta. Szinte egy hónap eltelt. Nem így terveztem, de így alakult.

A nyár nagyon jól telt, sokat voltunk vidéken, hogy kerüljük a budapesti hőséget, és volt egy nyaralásunk Németországban drága Testvéremnél, ami szintén nagyon jól telt.  Gyönyörű helyeken jártunk! A srácok korukhoz képest elég jól tűrték a sok utazást, persze azért próbáltunk az ő kedvükben is járni, és nem mindig csak városokat és templomokat nézni... múzeummal még csak nem is próbálkoztunk... :) 

Most pedig az óvodakezdés, -folytatás (és a hozzá kapcsolódó vírusos és bacis betegségek...) mellett próbálunk visszarázódni a rendes kerékvágásba. És reméljük, hogy a fránya ovis bacik nem fognak sokszor ledönteni a lábunkról... }

De akkor vissza a szilvához, ami jelen esetben besztercei. Erre még az ádáz vírus elleni harcban is jut idő és erő, mert nekem ez Az Igazi Szilvalekvár. Tömény és sűrű. Cukor nélkül. Ezt az állapotot többféleképpen is el lehet érni. Gyerekkoromban édesapám főzte 1-2 napig nagyon alacsony gázlángon vaslábosban. Minden évben könyörögtünk a nővéremmel,  hogy csináljon, mert rettenetesen szerettük :)  De ma már én is képes vagyok rá, hisz van saját konyhám :)

Vaslábosom viszont nincs akkora, ami megfelelő lenne, ezért én a sütőben készítem. Na ettől csak egyszerűbb lett az elkészítése.

Hozzávalók:

puha, érett szilva (tetszőleges mennyiségű, de jó, ha min 3 kg, mert nagyon összesül)
1-2 ek ecet

A szilvát megmossuk, kimagozzuk, kezünkkel összenyomkodjuk. Veszünk egy magasabb falú tepsit, az aljára locsoljuk az ecetet. Ráhalmozzuk a szilvát, és alacsony (100 fok) hőfokon sütjük-sütjük-sütjük. 5-6 órát egészen nyugodtan lehet sütni. Akinek fröcsögne, az letakarhatja egy alufóliával, de nálam szépen viselkedett a lekvár. Olykor megkevertem egy fakanállal, hogy ne kapjon oda, és minden része szépen megsüljön.

Mikor már úgy látjuk, hogy szépen megsötétedett mindenhol, kivesszük, esetleg botmixerrel rámehetünk, hogy kicsit egyneműbb legyen.

Melegen tiszta üvegbe töltjük, lezárjuk, majd a kikapcsolt sütőbe visszatesszük az üvegeket, és másnapig hagyjuk ott kihűlni. (Így a sütőt rögtön dunsztnak is használhatjuk, két legyet egy csapásra ;)

Akinek sikerül még karácsonyig megmentenie egy üveggel, én Limara remek hókiflijét szoktam belőle készíteni! (bár karácsonyig sem muszáj várni vele, isteni egy süti!!!)

Bodzabogyó lekvár körtével és fahéjjal

Nagymamáéknál a tavasszal meghagyott bodzavirágokból szép kövér bogyók fejlődtek. Ismét voltunk ott pár napot, és annyira mosolyogtak rám, nem bírtam a bokron hagyni őket :)

A bodza lekvárja enyhe hashajtó, vizelethajtó hatású, erre figyeljük fogyasztásakor. Viszont remek immunerősítő is!

Almával is nagyon jó lekvárt lehet készíteni belőle, de a kertben épp a körte érett (a rigókkal és a nagypapával kellett versenyezni értük, ki a gyomrába, ki a cefréjébe gyűjtötte a gyümölcsöt.. :), így amiket megmentettem összefőztem

{ Jöjjön egy kis dendrológia:

Az ehető bodzát ne tévesszük össze a mérgezővel! Az ehető (Sambucus nigra, fekete bodza), nagy terebélyes fás növény, ágai lefelé hajlók, széttörve a belsejük szivacsos. A virágok az egész bokron megtalálhatók, a termések pedig lefelé csüngők. A mérgező (Sambucus ebulus, földi bodza, gyalogbodza) nem fásszárú, hanem lágyszárú, és kisebb növény. Az ágai felfelé állnak, a virágok az ágak végén, a növény tetején helyezkednek el, a termés is felfelé áll. }

Fekete bodza, forrás wikipedia

Fekete bodza, forrás wikipedia

Földi bodza, forrás wikipedia

Földi bodza, forrás wikipedia

mindezek tudatában jöhet a recept:


80 dkg érett bodzabogyó
80 dkg körte
25 dkg cukor
1 kk fahéj
1 tk citromsav/ citromlé


A bodzabogyókat leszedegetjük majd egy vízzel teli edénybe tesszük. Azok a bogyók, amelyek érettek, lent maradnak az edény alján, ha netalán még zöld, vagy éretlen bodzát is szedtünk, azok fent úszkálnak. Ez utóbbiakat szedjük ki, és dobjuk ki. Csak érett bodzát használjuk!

A bodzát egy lábosba tesszük, és hozzáadjuk a kis darabokra vágott körtét (héjával együtt). Felfőzzük. Először a bodza levet enged, majd összetöpörödik. Mikor már a körte is megpuhult és szép színe lett a bogyótól, át lehet passzírozni egy szűrőn. (Akit nem zavarnak a magok, az rögtön mindenestül, cukorral, fűszerrel főzheti a lekvárt). A tiszta gyümölcslevet újból felfőzzük, de most már a cukrot, a fahéjat és a citromsavat/levet is hozzáadjuk és zselésedésig főzzük. Beletelik jó pár percbe, ne essünk kétségbe! (zselépróba: hideg tányéron nem folyik szét a lekvár)

Tiszta üvegbe töltjük és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. Nekem ebből a mennyiségből 3 db kisüveg lett, és még egy adag, amit meg is ettünk a reggelihez. Gyönyörű színű lekvár!

Ribizliszörp főzés és dunszolás nélkül, és egy másodtermék

Nagymama kertjében pont szépen megérett a ribizli nyaralásunk kezdetére. És mivel őrült nagy bokrok vannak, őrült szép ribizlivel, nem hagyhattam ott szó nélkül őket! Boldog kukta Ági ribizliszörpös receptje pedig épp akkor ért el engem. Pont a legjobbkor. Gondolkodás nélkül szedtem másnap a bogyókat, harmadnap meg ittuk a finom szörpit! :)

1 kg ribizli
1 késhegynyi borkősav
1 mk szalicil
1 citrom leve
5 dl víz
1 kg cukor



A ribizlifürtöket megmostam, leszemeztem (lehet, hogy nem kötelező) egy tálban összekevertem a borkősavval és a szalicillel és egy villával összenyomogattam. (Ági krumplinyomós tippje sem rossz!)  5 dl vízzel összekevertem, majd nagymama ősrégi szörpkészítő ruhájába tettem (bármilyen vékonyszálú anyag, tüll, géz is jó), és egy éjszakára hagytam csepegni a ribizlilevet egy nagy tálba. (Legnehezebb része az volt az egészben, hogy hogyan stabilizáljam a csepegtetőt...:)

A tiszta gyümölcslé magától kicsepeg, a ruhát nyomkodni nem szabad!

Másnap  lemértem a tiszta levet, 1 liter léhez 1 kg cukrot kell adni, azzal összekevertem, plusz hozzányomtam a citromlevet, és kevergettem, amíg a cukor el nem olvadt. Szép, tiszta üvegbe töltöttem és egy részük rögtön a hasunkban landolt :)

 Na és a maradék ribizligyümölcsöt sem dobtuk ki, adtam hozzá egy kis vizet meg cukrot, felfőztem, átpasszíroztam, és .....   voilá!  2 in 1 :))

Málna-áfonya-szeder lekvár

Egyik nap az üres üvegeket pakolásztam a szekrényben, amikor megakadt a szemem az egyik kupakon, melyen szeder, málna és áfonya volt. Nem sokat teketóriáztam, málna volt otthon egy kis dobozzal, vettem még hozzá egy kis egységnyi áfonyát és szedret a zöldségesnél. Délután már együtt csücsültek kinyomkodva a cukorban, másnap pedig dunsztban várták a sorsukat.

Az arányokat most a zöldségesnél kapott kis doboz mérete adta, illetve az, hogy mennyi egészséges szemet találtam bennük. De bármelyik kedvenc gyümölcs irányába el lehet tolni. 

125 gr málna
200 gr áfonya
150 gr szeder
120 gr cukor
1-2 ek citromlé

A málna kivételével megmostam a gyümölcsöket, majd egy tálban mindegyiket összekevertem, kézzel kicsit összenyomkodtam, a cukrot hozzáadtam, és elkevertem. Egy éjszakára lefedve a hűtőben hagytam őket érni.

Másnap egy lábosba öntöttem, hozzáadtam a citromlevet, majd főztem-főztem zselésedésig. (Mikor a hideg tányérra csepegtetve már nem folyik szét a lekvár akkor jó.) Lehaboztam, tiszta üvegbe töltöttem, 5 percre fejtetőre állítottam, majd mentek a száraz dunsztba. Sajnos nem lett belőle sok csak 2 kicsi üveg, de ez a főzés most ad hoc jött.

Bátran ajánlom mindenkinek, bármilyen arányban, bármennyi mennyiségben! :)

Meggy-málna lekvár

Nagymama kamrapolcán álltak vegyes lekvárok, olyan gyümölcsökből, ami a kertben megtermett. Volt ott eper, málna, piros ribizli, fekete ribizli, egres, meggy, josta, aztán később lett szeder is, a cseresznye pedig egy idő után sajnos eltűnt... (ezt a mai cseresznyeárak mellett rettentően sajnálom..:) Volt a polcokon talán meggy-málna kombináció is, erre már pontosan nem emlékszem. De valószínűleg lehetett, és a tudatalattim jól elraktározhatta...

Két éve készítettem először ezt a variációt, tavaly már többet tettem el, hogy még karácsonyra is jusson a rokonoknak, barátoknak. Jól el kellett rejteni, hogy ne is lássam, így jutott nekik is. Átlagban egy reggeli alatt el is fogyasztották a kis üveget.  :) :)  De már mondtam:  télvíz idején egy kicsi üveg piros színű lekvárt kibontani, megszaglászni, aztán megenni ... felbecsülhetetlen érzés :) -  na jó, lehet, hogy csak nekem okoz ez nagy boldogságot ;) ... de talán (remélem) nem vagyok egyedül vele :)

A meggy savassága és a málna édessége együtt: felejthetetlen!  Parányi mennyiséget írok most, de lehet bátran duplázni / triplázni ...sőt érdemes, és ajánlott :) Az arányokat is lehet tologatni, bár nekem az egy adag meggy, fél adag málnával nagyon bejött. De az sem katasztrófa, ha több málna kerül bele :)

250 gr málna
500 gr meggy
150 gr cukor
1/2 cs 3:1 dr Oetker zselésítő


Meggyet megmossuk, kimagozzuk, a málnával összekeverjük, összenyomkodjuk. Cukrot, zselésítőt hozzáadjuk, majd felforraljuk, utána még 3-5 percig forraljuk, elzárjuk, lehabozzuk, és mehet az üvegbe. Üveget 5 percre fejtetőre állítjuk, majd mehet a spejzba. Amilyen egyszerű, olyan finom :)


Tényleg nagyon-nagyon eteti magát, talán a bodzavirágos eper után ez következik a sorban. :)

Balzsamos meggylekvár

- Anya, mi van ebben a lekvárban?
- Meggy, ... khmm. (Azt nem lehet mondani egy gyereknek, hogy meg egy kis balzsamecet, mert kiszalad a világból!)
- Mmmmm, nagyon finom!
- :D (no comment)

El is fogyott a próbalekvár, úgyhogy készíthetek újabb üvegekkel...  A balzsamecettől egyáltalán nem lesz ecet íze, hanem finom selymes állaga lesz, tökéletesen kiegészíti a meggyet. Még tart a meggyszezon, aki bírja, tudja, teheti, meggylekvárra fel! :)

Ez most kis mennyiség, amit közzéteszek, de egész nyugodtan duplázzátok meg!

1/2 kg magozott meggy
150 gr cukor
2 ek balzsamecet
fél zacskó 3:1 zselésítő


A meggyet megmossuk, kimagozzuk, majd a cukorral összekeverjük, összenyomkodjuk, esetleg botmixerrel ráküldünk párat. Akinek van egy kis türelme, az egy kicsit hagyja állni a meggyet a cukorral. Akinek nincs, az adja hozzá a zselésítőt, (aki nem szeretne használni zselésítőt, az több cukrot adjon hozzá, és főzze zselépróbáig - hideg tányérra csepegtetve nem folyik el a lekvár), majd az egészet feltesszük a tűzhelyre, és forrás után még pár percig rotyogtatjuk.

Elzárjuk a tűzhelyt, lehabozzuk, és most öntjük hozzá a balzsamecetet. Alaposan összekeverjük vele, majd mehet a tiszta üvegekbe. Fejtetőre állítjuk 5 percre, felcímkézzük, majd polcra (aki nem használt zselésítőt, száraz dunsztba).

Eperlekvár mentával és borssal

Biztos voltam benne, hogy kell (!) még idén eperlekvárt készítenem, mert ha már most, a frissen készülteket  mind megesszük, akkor mi marad télire? ;)  A nagyobbik gyermek finnyás kis szájával, pedig legtöbbször eperlekvárt hajlandó csak enni reggelire.  Azonban szerettem volna valamivel ízesíteni. Fellapoztam Christine Ferber (a híres francia lekvárkirálynő) könyvét, ott találtam ezt a kombinációt. Eper-bors-menta. Bors volt itthon, mentát szedtem az erkélyről, úgyhogy neki is álltam.

Christine 3 napig készíti ezt a gyönyörűséget, amit én most egy nappal megkurtítottam... :O

1 kg eper
300 gr cukor
fél citrom leve
10 levél menta
5 db fekete bors szem frissen őrölve
fél zacskó 3:1 dzsemfix

Az epret megmossuk, lecsumázzuk, félbe/negyedbe vágjuk, és hozzáöntjük a cukrot. Alaposan összekeverjük, majd egy sütőpapírt közvetlenül a tetejére teszünk, és az egészet betesszük a hűtőbe. Ott egy éjszakát állni hagyjuk.

Másnap a keverékhez hozzáadjuk a mentát,  a frissen összetört borsot, és a citromlevet. (Én az utolsó pillanatban mégis hozzáadtam egy "löttyintésnyi" zselésítőt,  nem egy egész adagot.  Inkább csak azért, hogy egy kis tartása legyen a lekvárnak. E nélkül is elkészíthető, csak akkor egy kicsit tovább kell főzni, és több cukor kell hozzá. )

Az egészet feltesszük a tűzhelyre, óvatos kevergetés közben felforraljuk, majd még 5 percig rotyogtattjuk. Lehabozzuk, tiszta üvegekbe töltjük. (én kihalásztam a mentaleveleket, de akár benne is lehet hagyni. akkor próbáljuk meg egyenletesen elosztani az üvegek közt.) Fejtetőre állítjuk 5 percre, majd zsupsz fel a polcra.

(Christine receptje: első nap az epret a cukorral összekeveri, lefedi, állni hagyja. Másnap a keveréket óvatosan felforralja épp csak az első buggyanásig, majd lefedi, hideg helyen állni hagyja. Harmadik nap ismét felforralja, hozzáadja a fűszereket, zselésedésig tovább főzi, lehabozza, majd üvegekbe tölti.)

Bármelyik verziót próbáljátok ki, nem fogtok csalódni ;)

Eper-rebarbara-alma lekvár

Ígértem még egy rebarbarás receptet. (réges régen...) Sokban nem különbözik az epres-csokistól, de ebben most nem használtam zselésítőt, hanem hagyományos módon csak cukorral tettem el. Továbbá a csoki ebből kimaradt, helyette viszont van alma, ami jól szolgáltatja a pektint. (Erről jut eszembe: készítés alatt van egy "gyümölcsök pektintartalmának sorrendje" című táblázat, remélem nemsokára azt is sikerül feltennem... )
A gyümölcsök mennyisége nem szentírás, ízlés szerint lehet módosítani, ki melyiket szereti jobban.. :)

Bodzavirágos eperlekvár - a kötelező kör :)

Már tavaly is szerettem volna kipróbálni, de csak idén sikerült. Azt hiszem ezentúl MINDIG főzök be ilyen lekvárt, mert ez valami elképesztő finom :) Még a finnyás gyermekem sem tudta abbahagyni, sőőőt, még az Apjuknak is "muszáj" volt megkóstolnia, és többször is hangsúlyozta, hogy hmmmmmm, ez naggggyon jóóóóó! Ennél több azt hiszem nem is kell. Egy nap alatt elfogyott egy üveggel, úgyhogy pótolnom kell, sőt, (rokonok, barátok, ha olvastok, ezt most ugorjátok át :) vsz karácsonyra is teszek el kis üvegekkel. Tavaly ugyanis mindenki házi készítésű finomságokat kapott, és örültek neki, sőt még ízlett is Nekik :):) Nektek is csak ajánlani tudom, hogy már nyáron készülődjetek egy kicsit az ünnepekre. Egy kis üvegcse piros lekvár a hideg téli napokon szabályosan felmelegíti az embert (engem legalábbis.. :)

Szóval a recept:  a szokásos bonyolultságú :) pikk-pakk megvan. A bodzát lehet érezni, az illata is megvan, de mégsem nyomja el az epret. Tökéletes összhang! Finom, selymes lekvár. Kb. 4 kis üveg lesz belőle.

Eper-rebarbara-csoki lekvár

Sajnos sok víz lefolyt a Dunán a múltkori bejegyzés óta ...  de azért szerencsére nem telt teljesen tétlenül. Most végre a srácok is adtak egy kis időt, így tudtam kicsit befőzőcskézni.

Készülődünk az igazi eperszezonra, (ami nemsokára itt lesz!), illetve már a rebarbara is megjelent a piacokon. Az eper-rebarbara együtteséről pedig már biztos nagyon sokan hallottatok. Idei első befőzésem nekem is hozzájuk kapcsolódik, de én most egy kicsit megfűszereztem egy kis csokival. Mondhatom, a csoki nagyon odatette magát, már az üveg kinyitásakor is lehetett érezni az átható étcsoki illatot! Fenséges lekvár! Én most csak kis adagot főztem próbaként, de legközelebb jobban belevágok!  :)  Az arányok és a mennyiségek természetesen ízlés szerint variálhatóak.

Marcipános Sacher torta és muffin - Nyammm játékára

Ez a torta 3 igényt is teljesít egyszerre: húsvéti tortaként, illetve nővérem szülinapi tortájaként szerepelt az asztalunkon, nem utolsó sorban pedig Nyammm játékán is ezzel indulok. Kisfiam második szülinapjára készült el először, morzsája sem maradt.. :) Most, a játék kedvéért kisebb, 18 cm-es torát sütöttem, a maradék tésztából pedig kicsi muffinokat készítettem.  A recept az Ínyencmester szakácskönyvéből származik icipici módosítással, plusz marcipánnal. Aki megsüti nem fog csalódni!

Lekváros papucs - avagy a lekvárok eltüntetése

Lassan itt az újabb gyümölcsszezon, úgyhogy ideje felélni a tavalyi lekvárokat - gondoltam magamban, és még azt is gondoltam, hogy jó lenne valami finomság is. Úgyhogy a választásom a lehető legegyszerűbb módon elkészíthető sütikére esett. Egy kedves ismerősömtől tanultam ezt a receptet, azóta is nagyon hálás vagyok érte, mert a papucsok mindig osztatlan sikert aratnak! Igazából a tésztája a legegyszerűbb túrós pogácsa receptje, szóval akár azt is gyárthattok belőle. A lényeg, hogy ennek is jó tesz egy éjszakát átaludni a hűtőben, de ha ez megoldhatatlan, akkor legalább fél órára tegyük be a hidegre.

Mangó-narancs-passiógyümölcs lekvár

Végre-végre megtaláltam a hőn áhított passiógyümölcsömet -  maracujámat! (utólag javítva: a maracuja és a passiógyümölcs nem ugyanaz)  Igaz, hogy egyáltalán nem jött velem szembe a sarki boltban, hanem nekem kellett felkutatnom a Vásárcsarnokban. Ott is csak egyetlen helyen találtam pár darabot. Nagyon kíváncsi voltam rá, mert - bevallom őszintén - még életemben nem ettem ilyen gyümölcsöt!
Szóval az egész úgy kezdődött, hogy a mangóhoz kerestem vmit, amiből lekvár születhetne, így bukkantam rá erre a variációra, melyet a nagy francia lekvárfőző mester, Christine Ferber, állított össze. (Róla majd egy külön posztban többet is írok.) Rettentően megtetszett, ahogy a passiógyümölcs fekete magjai kikukucskálnak a sárga lekvárból. Így miután összeszedtem minden hozzávalót, nagy izgalommal álltam neki a főzésnek!
 

Lilakrumpli, sárgakrumpli - és utóéletük

Mostanában, ahogy látom, nagyon népszerű lett a lilakrumpli. Én is beálltam a sorba, mivel megtudtam, hogy számomra is elérhető közelben árulják a színes krumplicsodákat! A gyerekeket itthon beoltottam a lilakrumpli-vásárlással, beöltöztettem őket, buszra szálltunk, és nemsokára a Fehérvári úti piacon találtuk magunkat. És most  jön egy kis reklám: az első emeleten egy fiatalember legalább 10 féle különböző színű és formájú krumplikat árul. Mi három félét próbáltunk ki, mert többet sajnos nem bírtam volna elhozni, de egyikben sem csalódtunk. A lilaburgonya fajták antocianinokat, a sárga és a narancssárga húsú fajták flavonoidokat, illetve karotinoidokat tartalmaznak. Ezek természetes antioxidánsok, melyek főzés hatására sem bomlanak le, és a szervezetünkre pozitív élettani hatásokat gyakorolnak.

Mangó - datolyaszilva lekvár

A boltban "szembefutott velem" egy mangó. :) Habár egyáltalán nem vagyok az az egzotikus-gyümölcs mániás, most gondoltam, kipróbálom, milyen lekvárt lehet mangóból főzni. Kerestem, kutattam, találtam is egy szupi receptet, csak sajnos nem kaptam meg sehol sem a lekvárhoz való másik összetevőt.. :(  (direkt nem mondom el, hogy mi az, hátha Ő is egyszer még szembejön velem, és megkaparinthatom...:) Viszont datolyaszilvát, (másik nevén kaki - Diospyros khaki ) találtam, nem is egy helyen, úgyhogy ő lett a mangó kísérője. Egyszerű, de nagyon finom lekvár lett belőlük!
 

Lilahagymalekvár

Egyik este a tv-ben láttam egy jó kis receptet, amitől rögtön összefutott a nyál a számban. Másnap este a levelestésztás "pite" már a sütőmben sült, de ehhez kénytelen voltam készíteni egy kis lilahagymalekvárt. Ami persze egyáltalán nem okozott nagy gondot! Nem utolsó sorban azért, mert ez is a pikk-pakk főzések közé tartozik. És végtermékre még a férj is azt mondta, hogy "ez mennyei"!

Narancs - pomelo lekvár

Már régóta szemezek a pomeloval, de eddig még nem próbáltam. Aki nem ismerné, ő a legnagyobb citrusféle ami létezik, a zöldségesnél pedig hálóban árulják. Meglepődtem, mert nagyon jó íze van, a grépfrútra hasonlít, de egyáltalán nem olyan kesernyés, sőt, kifejezetten édes. A gyümölcs külső héját meg kell hámozni, majd a belső hártyákat is le kell szedni, mert az aztán keserű! Nagy erős rostjai vannak, és apró pici magjai. A pomelo húsa a halvány sárgától egészen a vörösig terjedhet. Most egy kis adag, nagyon egyszerű narancslekvárt főztem, ami még karácsonyi ajándéknak is kiváló lehet.