1. felvonás:
Szóval, az úgy kezdődött, hogy észrevettem a SAD 6. (Süss! Alkoss! Díszíts!) fordulóját, melyet Noémi, a Mandula sarok blog szerzője hirdetett meg. "Kávét vagy teát?"-szólt a felhívás. A lényeg, hogy a készülő ételbe kellett belecsempészni valamelyiket, és a díszítése ropogjon valamelyik összetevőjétől. Hűűűű, törtem az agyam, hogy hol legyen a mi, és nem mellesleg még ropogjon is a teteje.... :) Ám egyszer csak a kezembe került Nagymama receptes füzete, (ami még mindig nincs teljesen feldolgozva,) olvasgattam, olvasgattam, egyszer csak megláttam: Teás keksz! Ez az! :) De mivel a tésztája elég naturális volt, értsd: sem a lisztet, sem a vajat nem tudtam volna ropogósan a tetejére varázsolni, kicsit variáltam a recepten, és végül ez kerekedett ki belőle. De hát egy "Mandula sarok" blog felhívására mi más is kerülhetne még a receptbe, mint a mandula! :)
2. felvonás:
Céges bulira vittem belőle. Oda olyat vittem, aminek a tetején jégcukor díszlett (mivel a tésztában nincs cukor, első kóstolásra még én is hümmögtem, hogy, khmmm, ezt így senki nem fogja megenni...), és két kis kekszet bodzavirágos eperlekvárral ragasztottam össze. Na így már aztán egészen finom lett! Bár a kollégák egészen furcsa dolgokra tippeltek, miszerint kapor (?) vagy köménymag (?) van benne ??? ... én meg csak kikerekedett szemmel néztem rájuk... :) De: bár ők tényleg nagyon szeretik a kaprot is, meg a köménymagot is, és sajnálták, hogy ebben a sütiben éppen nincs, ennek ellenére teljesen elpusztították :) (erről a verzióról sajnos nincs kép)
40 dkg liszt
10 dkg darált mandula
25 dkg margarin vagy vaj
kb 1 dl erős fekete tea
1 citrom leve, héja
2 tojás
tetejére:
tojás
mandula (szeletelt, durvára vágott)
cukor
A teát megfőztem, és hagytam kihűlni. Ezután az összes hozzávalót alaposan összegyúrtam, (én géppel tettem). (Ha nem áll össze, tehetünk még hozzá lisztet.) Majd a tészta egy éjszakát a hűtőben pihent. Másnap lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam és kiszaggattam.
Amelyiknek a tetejére mandulát szórtam, azt előtte tojással megkentem. Opcionálisan lehet még szórni a tetejükre egy kis cukrot is. (mivel, még egyszer hangsúlyozom, a tésztában nincs cukor..) 180 fokos sütőben kb 10 perc alatt megsütöttem.
Amelyiknek csupaszon hagytam a tetejét, arra sütés után karamelles mandulát kentem (közben pár égési sérülést is szereztem..). Ehhez pár evőkanál cukrot egy serpenyőben megolvasztottam, majd hozzáadtam a durvára vágott mandulát, párszor gyorsan összekevertem, végül kiskanállal a kekszek tetejére pötyögtettem. (na itt kell vigyázni a kezünkre! )
Harmadik verzióként: bármilyen otthon található lekvárral össze lehet ragasztani két kis kekszet. (És még hozzá akár cukros, akár mandulás is lehet a tetejük :)
Köszönöm a játékot Noémi! Nagymamának pedig a receptet! :)
