2012. július 18., szerda

Málna-áfonya-szeder lekvár


Egyik nap az üres üvegeket pakolásztam a szekrényben, amikor megakadt a szemem az egyik kupakon, melyen szeder, málna és áfonya volt. Nem sokat teketóriáztam, málna volt otthon egy kis dobozzal, vettem még hozzá egy kis egységnyi áfonyát és szedret a zöldségesnél. Délután már együtt csücsültek kinyomkodva a cukorban, másnap pedig dunsztban várták a sorsukat.

Az arányokat most a zöldségesnél kapott kis doboz mérete adta, illetve az, hogy mennyi egészséges szemet találtam bennük. De bármelyik kedvenc gyümölcs irányába el lehet tolni. 




125 gr málna
200 gr áfonya
150 gr szeder
120 gr cukor
1-2 ek citromlé

A málna kivételével megmostam a gyümölcsöket, majd egy tálban mindegyiket összekevertem, kézzel kicsit összenyomkodtam, a cukrot hozzáadtam, és elkevertem. Egy éjszakára lefedve a hűtőben hagytam őket érni.

Másnap egy lábosba öntöttem, hozzáadtam a citromlevet, majd főztem-főztem zselésedésig. (Mikor a hideg tányérra csepegtetve már nem folyik szét a lekvár akkor jó.) Lehaboztam, tiszta üvegbe töltöttem, 5 percre fejtetőre állítottam, majd mentek a száraz dunsztba. Sajnos nem lett belőle sok csak 2 kicsi üveg, de ez a főzés most ad hoc jött.

Bátran ajánlom mindenkinek, bármilyen arányban, bármennyi mennyiségben! :)








2012. július 16., hétfő

Édes-savanyú sárgabarack


Lassan hozzám is begyűrűzik a sárgabarack szezon, azt hiszem most már ideje lenne, mielőtt eltűnik a standokról! :)  (Igaz, egyszer már készítettem idén sárgabarackos gombócot, nem tudtam ellenállni a pirinyó barackoknak a zöldségesnél. És ekkor készült egy "melléktermék", amiről nemsokára lehull a lepel itt a blogon is ;) De addig is, azoknak a kedves olvasóknak ajánlom a következő receptet, akik nem húzzák a szájukat, ha valami nem a megszokott formában, ízben kerül az asztalukra, szeretik a különlegességeket.

A sárgabarack után kutattam Christine Ferber könyvében, és rábukkantam erre az édes-savanyú barackra. Mindenképp ki kellett próbálnom! Igaz, hogy még mindig nem telt le az érlelődési idő, de hát muszáj volt megkóstolnunk és muszáj posztolnom, mert az idő halad... Az egyik családtagnak savanyú volt, másiknak édes, a harmadiknak pont jó...:) Na ebből mi derül ki? Hogy úgy jó, ahogy van. :)  Hozzáteszem, a 3 hét érlelődésből csak 3 nap telt el, 3 hét múlva meg már nem biztos, hogy lesz belőle, de ha marad, mindenképp megkóstoljuk!

ui: ismerve Christine édes száját, meg az enyémet, amelyik nem szereti a túlontúl édeset, lecsökkentettem az cukrok mennyiségét... de az eredeti receptet is közzéteszem




18 db sárgabarack (nálam csak 10 db volt, ennyi fért bele az üvegbe)
150 ml fehérborecet
150 ml víz
150 gr cukor (én csak 120 gr-ot raktam bele)
150 gr akácméz (én 4 evőkanállal tettem bele)
3 késhegynyi reszelt narancshéj
20 szem feketebors

A vizet az ecettel, a cukorral, a mézzel és a narancshéjjal egy kis lábosba tesszük, összekeverjük, felforraljuk, majd lehabozzuk.
A barackokat megmossuk, kimagozzuk, és negyedekbe vágjuk. Tiszta üvegbe rakjuk, és a bors szemeket is hozzárakjuk.
Az édes-savanyú szirupot újból felforraljuk, majd még 10 percig főzzük. Lehabozzuk, és a barackokra öntjük. Az üveget másnapig fejtetőre állítjuk.

A kész üveget a hűtőben tároljuk, és a nagykönyv szerint 3 hétig érlelődni kell hagyni. De ha pár nap múlva "kell" megenni az sem főbenjáró bűn..


(először csak fél adagot készítettem, és mikor azt a kevéske folyadékot főztem, rájöhettem volna, hogy azt, a kis mennyisége miatt nem kellene 10 percig rotyogtatni, mert egészen sűrű szirup lesz belőle, és nem fedi el a barackot... de hát a hibáinktól is jutunk előre, így elkészítettem újból, akkor már a teljes adagot. Azzal már sikerrel jártam :)


Christine tippjei:

2 db félbevágott vaníliarúddal főzzük a szirupot, illetve fél rudat tehetünk az üvegbe is.

Redukáljuk a szirupot egy lábosban, amíg sűrű lesz. Adjuk hozzá a sárgabarackot és egy kicsit főzzük tovább. Ezt adhatjuk vanília, vagy karamellfagyihoz, illetve csirke curry-hez is kiváló.




Ha télire szeretnénk elrakni belőle pár üveggel, így járjunk el: a sütőt melegítsük elő 65-70 °C-ra. A megtöltött és lezárt üvegeket tegyük egy tepsire, és így be a meleg sütőbe másfél órára. Ez után vegyük ki, ellenőrizzük a kupakokat, hogy jól záródnak-e, ha még lehet, csavarjunk rajtuk. Majd rakjuk vissza az üvegeket a kikapcsolt sütőbe, és hagyjuk ott kihűlni. A kész üvegeket sötét, száraz helyen tároljuk.




2012. július 12., csütörtök

Meggy-málna lekvár


Nagymama kamrapolcán álltak vegyes lekvárok, olyan gyümölcsökből, ami a kertben megtermett. Volt ott eper, málna, piros ribizli, fekete ribizli, egres, meggy, josta, aztán később lett szeder is, a cseresznye pedig egy idő után sajnos eltűnt... (ezt a mai cseresznyeárak mellett rettentően sajnálom..:) Volt a polcokon talán meggy-málna kombináció is, erre már pontosan nem emlékszem. De valószínűleg lehetett, és a tudatalattim jól elraktározhatta...

Két éve készítettem először ezt a variációt, tavaly már többet tettem el, hogy még karácsonyra is jusson a rokonoknak, barátoknak. Jól el kellett rejteni, hogy ne is lássam, így jutott nekik is. Átlagban egy reggeli alatt el is fogyasztották a kis üveget.  :) :)  De már mondtam:  télvíz idején egy kicsi üveg piros színű lekvárt kibontani, megszaglászni, aztán megenni ... felbecsülhetetlen érzés :) -  na jó, lehet, hogy csak nekem okoz ez nagy boldogságot ;) ... de talán (remélem) nem vagyok egyedül vele :)

A meggy savassága és a málna édessége együtt: felejthetetlen!  Parányi mennyiséget írok most, de lehet bátran duplázni / triplázni ...sőt érdemes, és ajánlott :) Az arányokat is lehet tologatni, bár nekem az egy adag meggy, fél adag málnával nagyon bejött. De az sem katasztrófa, ha több málna kerül bele :)



250 gr málna
500 gr meggy
150 gr cukor
1/2 cs 3:1 dr Oetker zselésítő


Meggyet megmossuk, kimagozzuk, a málnával összekeverjük, összenyomkodjuk. Cukrot, zselésítőt hozzáadjuk, majd felforraljuk, utána még 3-5 percig forraljuk, elzárjuk, lehabozzuk, és mehet az üvegbe. Üveget 5 percre fejtetőre állítjuk, majd mehet a spejzba. Amilyen egyszerű, olyan finom :)


Tényleg nagyon-nagyon eteti magát, talán a bodzavirágos eper után ez következik a sorban. :)





2012. július 9., hétfő

Balzsamos meggylekvár


- Anya, mi van ebben a lekvárban?
- Meggy, ... khmm. (Azt nem lehet mondani egy gyereknek, hogy meg egy kis balzsamecet, mert kiszalad a világból!)
- Mmmmm, nagyon finom!
- :D (no comment)

El is fogyott a próbalekvár, úgyhogy készíthetek újabb üvegekkel...  A balzsamecettől egyáltalán nem lesz ecet íze, hanem finom selymes állaga lesz, tökéletesen kiegészíti a meggyet. Még tart a meggyszezon, aki bírja, tudja, teheti, meggylekvárra fel! :)

Ez most kis mennyiség, amit közzéteszek, de egész nyugodtan duplázzátok meg!



1/2 kg magozott meggy
150 gr cukor
2 ek balzsamecet
fél zacskó 3:1 zselésítő


A meggyet megmossuk, kimagozzuk, majd a cukorral összekeverjük, összenyomkodjuk, esetleg botmixerrel ráküldünk párat. Akinek van egy kis türelme, az egy kicsit hagyja állni a meggyet a cukorral. Akinek nincs, az adja hozzá a zselésítőt, (aki nem szeretne használni zselésítőt, az több cukrot adjon hozzá, és főzze zselépróbáig - hideg tányérra csepegtetve nem folyik el a lekvár), majd az egészet feltesszük a tűzhelyre, és forrás után még pár percig rotyogtatjuk.

Elzárjuk a tűzhelyt, lehabozzuk, és most öntjük hozzá a balzsamecetet. Alaposan összekeverjük vele, majd mehet a tiszta üvegekbe. Fejtetőre állítjuk 5 percre, felcímkézzük, majd polcra (aki nem használt zselésítőt, száraz dunsztba).





2012. július 3., kedd

Málnaecet házilag


Hőség van, ezért most lekvár helyett ikább ezt hoztam Nektek:
Málnaecet. Mióta a gránátalmaecetet elkészítettem, azóta várom a málnát, hogy végre valahára elkészíthessem a saját házi ecetemet belőle. Még sosem volt szerencsém próbálni, és mivel az ára is elég borsos, (már ahol venni lehet) gondoltam, inkább megvárom a málnaszezont, és így töredék áron jutok hozzá. Így is lett!

Még az enyém is érlelődési idő alatt áll, de már így is kezdi szépen átvenni a málna ízért az ecet. Míg elkészül, addig is megosztom Veletek az elkészítését, (ami természetesen pofonegyszerű)  hogy aki el szeretné készíteni, találjon még hozzá málnát.







500 gr málna
1/2 liter fehérborecet

Szép, egészséges málnaszemeket egy zárható (befőttes) üvegbe tesszük. (a málnát nem szabad megmosni) Fogjuk a fehérborecetünket és nyakon öntjük. A málna az ecetben legyen, ha neadjIsten kilógna belőle, egy kanállal nyomkodjuk alá.

Naponta össze kell rázni, legalább egyszer, de ha tudjuk, többször is lehet, nem fog megártani neki. 3 hét érlelődésre van szüksége szobahőmérsékleten, utána leszűrjük, és mehet a sötét kamrába.

Aki úgy gondolja, tehet hozzá még egy evőkanálnyi cukrot, de az ecet, az ecet ugye...



Én most két hétnél tartok kb, ha kész lesz, teszek fel képet róla.





Leszűrtem, ilyen lett! nekem tetszik! :)





2012. június 28., csütörtök

Mennyit vegyek belőle?


A gyümölcsöknek van olyan része, (magház, szár) mely rajta/benne van a gyümölcsben, megvettük a zöldségesnél, vagy leszedtük a kertünkben, de nem esszük meg, befőzésnél, sütésnél, főzésnél nem használjuk fel. Ha egy recept azt írja, 750 gr tiszta ribizlibogyó, nem biztos, hogy tudjuk, hogy mennyit vegyek a zöldségesnél?? Persze, lehet, hogy ez nem mindenkinek okoz gondot...

Egy Oetker-es kiadványban találtam egy táblázatot, melyet gondoltam, megosztok Veletek. Bepötyögtem a gépbe, hátha valakinek jól jön egyszer.

Természetesen ezek a számok akkor állnak helyt, ha szép, egészséges gyümölcsöt kaptunk. Ha a fele rohadt, akkor borult minden...:(

Így használd: pl. 750 gr tiszta ribizlibogyót így kapsz  --> 750*1,02=765 gr







2012. június 25., hétfő

Meggybefőtt télire - főzés, dunsztolás nélkül


A "meggy nyersen" nálunk szakszó: azt jelenti, nem főzzük, csak szépen nyersen, cukros lében eltesszük a meggybefőttet télire. Egyik barátnőm ezt nem értette, mert mikor kérdezte, hogy most min dolgozom, mondtam: meggy nyersen. Erre ő: az milyen, fogod a meggyet, és megeszed? :D (Na ez annyira megtetszett, már a facebookon is ellőttem... :))

Szerencsére meggyevő család vagyunk, úgyhogy most bele kell húznom, hogy ilyen-olyan formában feldolgozzam, eltegyem. Egyik legegyszerűbb eljárást osztom meg veletek. Persze, a fagyasztás talán a legkönnyebb, de ha télen még a kiengedéssel sem akarunk bíbelődni, és a bolti meggybefőttet sem szeretnénk megvenni, akkor nagyon praktikus otthon egy  "meggy nyersen" feliratú üvegecske. A leghosszabb meló benne a magozás... meg aztán pár nap türelem kell hozzá!





1 kg meggy (pl Pándi meggy)
30 dkg cukor
1 kávéskanál tartósító (Na-benzoát, szalicil)
fél dl rum - opcionális

A meggyet megmossuk, kimagozzuk, hozzáadjuk a cukrot, majd jól elkeverjük. A rumot opcionálisan írtam, aki rumos meggyet szeretne, öntse hozzá azt is. 2-3 napig hűvös helyen (kamra, hűtő) tároljuk, és naponta párszor (2-3) megkeverjük.  Ez idő alatt szépen kiengedi a levét a meggy. A kész befőttünket tiszta üvegekbe töltjük. Dunsztolni nem kell, mehet a polcra.



Ha csak cukorral rakjuk el, (tartósítószer nélkül) megeshet, hogy némelyik üveg bepukkad... :( De ha szakszerűen tároljuk (hűvös hely), és nem túl hosszú távra szeretnénk a befőttet, pár üveggel így is eltehetünk. Ha biztosra szeretnénk menni, akkor üvegbe töltés előtt tegyünk egy kávéskanál tartósítót közvetlenül a meggyes léhez.

De ennél is jobb megoldás: olvastam valahol (én még nem próbáltam, de működik!), hogy a tartósítót nem kell a gyümölcshöz keverni, hanem 2 réteg celofán közé, vagy egy réteg celofán és a csavaros tető közé szórni. Ez azért humánusabb megoldás, mint a befőtthöz keverni, és aztán megenni...nem? :)





Van aki ugyanezt a meggyet úgy készíti, hogy meggy- és cukorrétegeket rak üvegbe, azt pár napra kiteszi a napra, majd mikor már elfedi a meggyet a lé, mehet a kamrába.


2012. június 19., kedd

Eperlekvár mentával és borssal


Biztos voltam benne, hogy kell (!) még idén eperlekvárt készítenem, mert ha már most, a frissen készülteket  mind megesszük, akkor mi marad télire? ;)  A nagyobbik gyermek finnyás kis szájával, pedig legtöbbször eperlekvárt hajlandó csak enni reggelire.  Azonban szerettem volna valamivel ízesíteni. Fellapoztam Christine Ferber (a híres francia lekvárkirálynő) könyvét, ott találtam ezt a kombinációt. Eper-bors-menta. Bors volt itthon, mentát szedtem az erkélyről, úgyhogy neki is álltam.

Christine 3 napig készíti ezt a gyönyörűséget, amit én most egy nappal megkurtítottam... :O




1 kg eper
300 gr cukor
fél citrom leve
10 levél menta
5 db fekete bors szem frissen őrölve
fél zacskó 3:1 dzsemfix




Az epret megmossuk, lecsumázzuk, félbe/negyedbe vágjuk, és hozzáöntjük a cukrot. Alaposan összekeverjük, majd egy sütőpapírt közvetlenül a tetejére teszünk, és az egészet betesszük a hűtőbe. Ott egy éjszakát állni hagyjuk.

Másnap a keverékhez hozzáadjuk a mentát,  a frissen összetört borsot, és a citromlevet. (Én az utolsó pillanatban mégis hozzáadtam egy "löttyintésnyi" zselésítőt,  nem egy egész adagot.  Inkább csak azért, hogy egy kis tartása legyen a lekvárnak. E nélkül is elkészíthető, csak akkor egy kicsit tovább kell főzni, és több cukor kell hozzá. )

Az egészet feltesszük a tűzhelyre, óvatos kevergetés közben felforraljuk, majd még 5 percig rotyogtattjuk. Lehabozzuk, tiszta üvegekbe töltjük. (én kihalásztam a mentaleveleket, de akár benne is lehet hagyni. akkor próbáljuk meg egyenletesen elosztani az üvegek közt.) Fejtetőre állítjuk 5 percre, majd zsupsz fel a polcra.




(Christine receptje: első nap az epret a cukorral összekeveri, lefedi, állni hagyja. Másnap a keveréket óvatosan felforralja épp csak az első buggyanásig, majd lefedi, hideg helyen állni hagyja. Harmadik nap ismét felforralja, hozzáadja a fűszereket, zselésedésig tovább főzi, lehabozza, majd üvegekbe tölti.)

Bármelyik verziót próbáljátok ki, nem fogtok csalódni ;)