2012. június 18., hétfő

Ajándékot kaptam! :)


Képzeljétek, tegnap Bea, a Dizájnmenza blog szerzője házhoz hozta az ajándékunkat, amit a játékán nyertem :) Na jó, nem keveset bénáztam, de nem adtam fel, és végül nyertem is! :) Tegnap pedig ide hozták hozzánk a finom omlós karamellás sütikét, amire rögtön ráraboltunk! Nagyon finom volt Bea, köszönjük még egyszer, és remélem felteszed a receptjét a blogodra! :)




Közben szóba került a kert, a homokozó, meg a medence.  Drága kis fiaim persze rögtön kirángatták a felfújható medencét, amit tüdőm utolsó kis erejével felfújhattam, aztán nyertem pár kanna melegvíz cipelést a lakásból, hogy  lábaim és karjaim is megkapják kellő tornájukat ... , de végül leültem a padra, és boldogan néztem a popsijukat áztató kölköket, miközben a számban olvadozott Bea finom sütije. Kell ennél több?





2012. június 15., péntek

SAD 6.: Teás keksz ropogós mandulával


1. felvonás:
Szóval, az úgy kezdődött, hogy észrevettem a SAD 6. (Süss! Alkoss! Díszíts!) fordulóját, melyet Noémi, a Mandula sarok blog szerzője hirdetett meg. "Kávét vagy teát?"-szólt a felhívás. A lényeg, hogy a készülő ételbe kellett belecsempészni valamelyiket, és a díszítése ropogjon valamelyik összetevőjétől. Hűűűű, törtem az agyam, hogy hol legyen a mi, és nem mellesleg még ropogjon is a teteje.... :) Ám egyszer csak a kezembe került Nagymama receptes füzete, (ami még mindig nincs teljesen feldolgozva,) olvasgattam, olvasgattam, egyszer csak megláttam: Teás keksz! Ez az! :) De mivel a tésztája elég naturális volt, értsd: sem a lisztet, sem a vajat nem tudtam volna ropogósan a tetejére varázsolni, kicsit variáltam a recepten, és végül ez kerekedett ki belőle. De hát egy "Mandula sarok" blog felhívására mi más is kerülhetne még a receptbe, mint a mandula! :)

2. felvonás:
Céges bulira vittem belőle. Oda olyat vittem, aminek a tetején jégcukor díszlett (mivel a tésztában nincs cukor, első kóstolásra még én is hümmögtem, hogy, khmmm, ezt így senki nem fogja megenni...), és két kis kekszet bodzavirágos eperlekvárral ragasztottam össze. Na így már aztán egészen finom lett! Bár a kollégák egészen furcsa dolgokra tippeltek, miszerint kapor (?) vagy köménymag (?) van benne ??? ... én meg csak kikerekedett szemmel néztem rájuk... :) De:  bár ők tényleg nagyon szeretik a kaprot is, meg a köménymagot is, és sajnálták, hogy ebben a sütiben éppen nincs, ennek ellenére teljesen elpusztították :) (erről a verzióról sajnos nincs kép)




40 dkg liszt
10 dkg darált mandula
25 dkg margarin vagy vaj
kb 1 dl erős fekete tea
1 citrom leve, héja
2 tojás

tetejére:
tojás
mandula (szeletelt, durvára vágott)
cukor



A teát megfőztem, és hagytam kihűlni. Ezután az összes hozzávalót alaposan összegyúrtam, (én géppel tettem). (Ha nem áll össze, tehetünk még hozzá lisztet.) Majd a tészta egy éjszakát a hűtőben pihent. Másnap lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam és kiszaggattam.

Amelyiknek a tetejére mandulát szórtam, azt előtte tojással megkentem. Opcionálisan lehet még szórni a tetejükre egy kis cukrot is. (mivel, még egyszer hangsúlyozom, a tésztában nincs cukor..)  180 fokos sütőben kb 10 perc alatt megsütöttem.

Amelyiknek csupaszon hagytam a tetejét, arra sütés után karamelles mandulát kentem (közben pár égési sérülést is szereztem..). Ehhez pár evőkanál cukrot egy serpenyőben megolvasztottam, majd hozzáadtam a durvára vágott mandulát, párszor gyorsan összekevertem, végül kiskanállal a kekszek tetejére pötyögtettem. (na itt kell vigyázni a kezünkre! )

Harmadik verzióként: bármilyen otthon található lekvárral össze lehet ragasztani két kis kekszet. (És még hozzá akár cukros, akár mandulás is lehet a tetejük :)

Köszönöm a játékot Noémi!  Nagymamának pedig a receptet! :)


2012. június 13., szerda

Gyümölcsök pektintartalmának sorrendje


Egy kis 1x1 a pektinről kezdő háziasszonyoknak:

A pektin egy természetes zselésítő anyag amit lekvárok, dzsemek, zselék készítéséhez használnak. A pektinnel kevesebb cukrot kell használnunk, lerövidül a főzési idő, a lekvárok íze gyümölcsösebb lesz, több vitamin és ásványi anyag marad bennük.

Egy gyümölcs annál jobban kocsonyásodik, minél több benne a pektin. Bizonyos gyümölcsökben nagyon sok van, ezért könnyen készíthetünk belőlük lekvárt, vannak azonban olyanok, melyek a sor végén helyezkednek el.  Ezekből nehézkesebb a megfelelő állagot elérni. A legtöbb pektin a még éretlen gyümölcs héja alatt található.

Lehet készen is kapni pektint  por állagban, (pl almapektint, illetve a dzsemfixekben már benne van), de akár mi magunk is készíthetünk almapektint.

Lejjebb találtok egy listát a gyümölcsök pektintartalmának sorrendjéről, melyet egy 1958-as könyvben találtam. (Bármikor nyitom ki azt a könyvet, mindig lenyűgöz! :) A sor tetején van a legtöbb pektint tartalmazó gyümölcs.

A lekvárfőzésnél fontos adalék még a citromlé. Kis savtartalmú gyümölcsöknél (pl cseresznye, körte, sárgadinnye, őszibarack) elősegíti a zselésedést, az eltarthatóságot növeli, a gyümölcsök színét is megőrzi. Ezért mindig érdemes egy kis citromlevet, vagy citromsavat használni. 





2012. június 6., szerda

Eper-rebarbara-alma lekvár


Ígértem még egy rebarbarás receptet. (réges régen...) Sokban nem különbözik az epres-csokistól, de ebben most nem használtam zselésítőt, hanem hagyományos módon csak cukorral tettem el. Továbbá a csoki ebből kimaradt, helyette viszont van alma, ami jól szolgáltatja a pektint. (Erről jut eszembe: készítés alatt van egy "gyümölcsök pektintartalmának sorrendje" című táblázat, remélem nemsokára azt is sikerül feltennem... )
A gyümölcsök mennyisége nem szentírás, ízlés szerint lehet módosítani, ki melyiket szereti jobban.. :)



2012. május 23., szerda

Bodzavirágos eperlekvár - a kötelező kör :)


Már tavaly is szerettem volna kipróbálni, de csak idén sikerült. Azt hiszem ezentúl MINDIG főzök be ilyen lekvárt, mert ez valami elképesztő finom :) Még a finnyás gyermekem sem tudta abbahagyni, sőőőt, még az Apjuknak is "muszáj" volt megkóstolnia, és többször is hangsúlyozta, hogy hmmmmmm, ez naggggyon jóóóóó! Ennél több azt hiszem nem is kell. Egy nap alatt elfogyott egy üveggel, úgyhogy pótolnom kell, sőt, (rokonok, barátok, ha olvastok, ezt most ugorjátok át :) vsz karácsonyra is teszek el kis üvegekkel. Tavaly ugyanis mindenki házi készítésű finomságokat kapott, és örültek neki, sőt még ízlett is Nekik :):) Nektek is csak ajánlani tudom, hogy már nyáron készülődjetek egy kicsit az ünnepekre. Egy kis üvegcse piros lekvár a hideg téli napokon szabályosan felmelegíti az embert (engem legalábbis.. :)

Szóval a recept:  a szokásos bonyolultságú :) pikk-pakk megvan. A bodzát lehet érezni, az illata is megvan, de mégsem nyomja el az epret. Tökéletes összhang! Finom, selymes lekvár. Kb. 4 kis üveg lesz belőle.




2012. május 22., kedd

Rebarbara kompót


A múltkor találtam a zöldségesnél piros belű rebarbarát! Semmiképp sem hagyhattam ott, igaz nem vettem sokat belőle, mert itthon is volt még zöld belű, amit a vidéki rokonságtól kaptam :)  a zöldségesnél meg aranyárban árulták...
A családban már régebben is készítettünk kompótot rebarbarából, bár mi inkább rebarbaraszósznak hívjuk. Biztos többen ismeritek, mégis úgy gondoltam, megosztom Veletek! A végső lökést az adta, hogy Christine Ferber könyvében is találtam receptet hozzá. Természetesen megint nem bonyolítom túl az életeteket, rém egyszerű ez a recept is, és rettentő finom! Hűtőben tárolandó, de szerintem frissen a legjobb, majd azt is elárulom, mivel :)


 

2012. május 15., kedd

Expressz kovászos uborka egész évben


Aki télen (tavasszal, nyáron, ősszel) szeretne kovászos uborkát enni, annak jó hírem van: ez a bejegyzés nekik (is) szól! Bár nemsokára itt a nyár, remélem lesznek, akik kipróbálják ezt a receptet. Azt ugye sokan tudjuk, hogy a kovászos uborka nem barnulni szeretne a napsütéstől, hanem a meleget szereti; vagyis egy kis hőt kell adni neki. Erre van a tűzhely.

A másik, nem elhanyagolható tényező, (amire az expressz utal a címben) hogy nem kell napokat, órákat foglalkozni az ubival, elég lesz kb negyed óra. A receptet ezúttal is köszönöm anyósomnak, ő már professzionális módon készíti ezt a típusú uborkát! :)





2012. május 9., szerda

Eper-rebarbara-csoki lekvár


Sajnos sok víz lefolyt a Dunán a múltkori bejegyzés óta ...  de azért szerencsére nem telt teljesen tétlenül. Most végre a srácok is adtak egy kis időt, így tudtam kicsit befőzőcskézni.

Készülődünk az igazi eperszezonra, (ami nemsokára itt lesz!), illetve már a rebarbara is megjelent a piacokon. Az eper-rebarbara együtteséről pedig már biztos nagyon sokan hallottatok. Idei első befőzésem nekem is hozzájuk kapcsolódik, de én most egy kicsit megfűszereztem egy kis csokival. Mondhatom, a csoki nagyon odatette magát, már az üveg kinyitásakor is lehetett érezni az átható étcsoki illatot! Fenséges lekvár! Én most csak kis adagot főztem próbaként, de legközelebb jobban belevágok!  :)  Az arányok és a mennyiségek természetesen ízlés szerint variálhatóak.