Amikor sikerül Olaszországba eljutnunk, mindig feltankolok az isteni finom gesztenyelekvárból, mivel itthon aranyárban van. E lekvár iránti rajongásomat már sikerült a gyerekekbe is beoltanom! :) Igazából nem is tudom, hogy eddig miért nem próbálkoztam itthon saját készítésűvel, hiszen a bolti lekvár feliratán is csak gesztenye, cukor és vanília szerepel. Így mikor már elég rég óta mosolyogtak rám a zöldséges gesztenyéi, nekifutottam! Mindenfelé kutattam, ki, hogy készíti, azt hiszem, végül az én lekvárom is nagyon-nagyon finomra sikerült. Igazából inkább krémnek nevezném, mert jó sűrű lett. Az üvegbe is úgy kellett beletuszkolnom :) A gyári készítmény inkább hígabb, így aki nem pürészerű krémet szeretne, adjon hozzá kicsit több vizet.
Kalácshoz, süteménybe, vagy süteményre kiváló, de akár még a pulykához is töltelékbe! Vanília helyett vaníliaaromát is használhatunk, de akkor kimarad a csodás fekete pöttyök látványa a krémünkből. Íme a pofonegyszerű recept:
750 gr gesztenye
150 gr barna cukor
2 dl víz
1 rúd vanília
A gesztenyéket alaposan megmostam, majd bevagdostam. Recés késsel mindkét oldalába vágtam egyet-egyet. Lábosba tettem, majd annyi vizet öntöttem rá, hogy jól ellepje. Kb 40 percig főztem, leöntöttem róla a vizet, majd még melegen meghámoztam, és a belső barna héját is leszedtem. Egyszerre csak 3-4 szemet vettem ki a lábosból, így a többi még melegedett. Amelyikről nem jött le a vékony barna héj, azokat félbevágás / félbetörés után kikapargattam. A gesztenyéket ezután krumplinyomón átnyomtam, és megmértem. Nekem kicsit több, mint fél kiló tiszta gesztenyehalom lett belőle. 2 dl vízhez tettem a cukrot, ebből szirupot főztem, mikor már forrt, hozzáadtam a gesztenyemasszát, és a vanília kikapart magjait. Pár percig még főztem, kevergettem, amíg jó sűrű lett. Kifőzött, meleg üvegekbe töltöttem, inkább kanalaztam, és gyakran hozzáütögettem az üvegek alját a munkapulthoz, hogy minél kevesebb levegőbuborék maradjon benne. Száraszdunsztban pár napig pihentek. Kivéve azt, ami rögtön a hasamban landolt! :)
Na, ezt jövő ősszel kipróbálom, amikor ismét megejtjük a már-már szokásos októberi sétánkat a gesztenyehullásos Herstmanceux kastélyparkban. Az én "problémám" ugyanis a "másik irány": immár második éve, hogy a helyszínen kilónyi gyönyörű geszenyét gyűjtök a gyerekekkel (mert csak ezt a szemet, meg azt, meg jajj, itt milyen szép mosolyog és így tovább...), aztán pedig nem tudom, miképpen dolgozzam fel a zsákmányt. Itt a megoldás! :)
VálaszTörlésJajjj, de irigyellek! Kastélypark, ráadásul gesztenyével!! ááááááá :)
VálaszTörlésJames, szerintem ehető gesztenyéből szerencsés
VálaszTörlésmindenképp! :-)
Törlés