Ebben a posztban egy kis történelmi áttekintéssel szeretnék szolgálni, a kamra fejlődéséről. Egyrészt e miatt a blog miatt is érdekel, hogy miket tároltak a régi parasztházak kamráiban, és azt hogyan, másrészt hajdanán végzett tanulmányaim is kötődnek egy kicsit a települések, épületek világához. Na, meg érdekel is a téma persze:) Kutatásaim itt még nem állnak meg, ha találok még anyagot a témához, közlöm.
hol?
A régi magyar alföldi parasztházak egyszerűbb formája kétosztatú volt, vagyis egy szobából, és egy konyhából állt. Ebből fejlődött ki később a háromosztatú ház, ahol a harmadik helyiség már a kamra volt. A konyha volt középen, elülső részéből, a pitvarból nyílt egyik oldalra a szoba, a másikra pedig a kamra. Ennek a háztípusnak csak egy bejárata volt. Azonban később, mikor a kamra már a negyedik helyiségként jelentkezett, ajtaja már az udvarról nyílt, mivel a terményeket ide rakták, a szekérrel így közel tudtak állni a bejárathoz.
A kamrák elsődlegesen tárolásra szolgálnak, mégis mind rendeltetésüket, mind elhelyezésüket tekintve igen sokfélék, házhoz való viszonyuk is eltérő lehetett.
A képek a szentendrei Skanzen Kiállításvezetőjéből valók |
A kamrák nem csak tárolásra, hanem pihenésre, alvásra is szolgáltak. A felföldi falvakban például, a háromosztatú ház kamrája szolgált a menyecskék és a felnőtt lányok hálóhelyéül. De előfordult az is, hogy a fiatal párok az első gyermek megszületéséig a kamrában aludtak.
Egyes tájegységeken, a később épített házakban 4-5, de akár 8-10 kamra is volt. Itt volt külön éléskamra, ruhakamra, gabonás és szerszámos kamra. A palóc ház kamrája csak a női holmik raktára, és az asszonyok, nagylányok hálóhelye volt.
A tipikus kamra azonban elsősorban a gabonafélék, a liszt, a korpa, a szalonna, a kolbász, a sonka és sok más élelmezési nyersanyagok tárolóhelye volt. A kamra kb egyharmadát a gabonás hambár (vesszőből és sárból, vagy deszkából készített szekrény- vagy hordóalakú tartály) foglalta el. Ászokra (bortárolásnál a hordók alatti talpgerenda) fektetett deszkára tették a lisztes- és korpászsákokat. A gerendáról kötélen felfüggesztett kampóra (kuka) akasztották az oldalszalonnát, rudakra a kolbászt és a sonkát. Népes gazdacsaládoknál a kamra egyik sarkában mennyezetig érő, lécrácsos szalonnást tettek a füstölt húsok, szalonna, kolbász tárolására. Alföldi szőlősgazdák nagy része a kamrában tartotta a boroshordókat is, csak a nagygazdák építettek a századforduló után különálló földpincéket.
A kamrában volt a helye a mosó- és sütőteknőnek, a káposztásdézsának, a zsírosfazéknak, vászonzacskóban a száraztésztának, aszalt almának, a télire eltett zöldségfélének, az élelemkészítés sok eszközének és a befőttesüvegeknek.
Nincsenek megjegyzések:
Új megjegyzések írására nincs lehetőség.